A Marburgban született német fiatalember1876-ban érkezett Kolozsvárra, hogy az egyetemen felállítandó Mechanikusi Állomást megszervezze. Az ott kialakított műhelyben kezdte el az egyetemi oktatáshoz és a kutatáshoz szükséges kísérleti eszközök készítését.
1884-ben bízták meg a Budapesten akkor létesített Állami Mechanikai Tanműhely vezetésével, mely az ország első műszerész szakiskolája volt, emellett azonban megrendeléseket is vállalt.
Süss kinevezését Eötvös Loránd ajánlotta, aki azután maga is tőle rendelte műszereit, Süss készítette többek között a később világhírűvé lett torziós ingáit is.
Pályáját nemzetközi díjak sora kísérte:
- 1896-ban a millenniumi kiállításon a Süss-féle gyártmányokat első díjakkal tüntették ki.
- 1897-ben a brüsszeli nemzetközi kiállításon az intézet termékei a Grand Prix-t nyerték el.
- 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazták az intézet geodéziai termékeit.
Süss 1918-ban visszavonult, vállalatát részvénytársasággá alakították át. Évtizedeken át tartó harca a magyarországi optikai üveggyártás engedélyezéséért 1921-ben eredményre vezetett. A német Goerz cég licencének átvételével bevezették az optikai üvegek csiszolást és – az önálló kutatási tevékenységgel jórészt felhagyva – korszerűsítették a termelést.
Süss Nándort e siker fölött érzett öröme figyelmetlenné tette, a Kálvin téren egy villamos elé lépett, s ígylett baleset áldozata.
A gyárából fokozatosan a hazai optikai- és finommechanikai ipar meghatározó vállalata lett, melynek nevét az 1930-as évek végén Magyar Optikai Művek-re változtatták. A MOM egészen a rendszerváltásig virágzott. Ekkor részekre bontották és eladták.
